Közel és távol

Középkori Begina-udvar Brugge-ben

A középkori flamand városokból megmaradt legkülönlegesebb örökségek a Begina-udvarok. A beginázsok a 12.-13. században kialakult vallásos közösségek, a beginák lakhelyei voltak. A beginák önálló életet választó nők voltak, akik a világtól elzárt közösségben, de nem apácaként éltek. 

 
 
 
 
A katolikus egyházhoz tartozó, világi és egyben vallásos női közösség a XII. és XIII. században élt a mai Hollandia és Belgium területén.
 
 
 
 
A nyugat-flandriai Brugge-ben, alig néhány perces sétával eljuthatunk “Begijnhof Ten Wijngaerde” fallal körbevett udvarára.
 
 
 
 
A hermetikus elhatárolódás helyett a városon belül építették fel lakóközösségüket, mely idővel saját városrésszé vált, saját intézményekkel és infrastruktúrával.
 
 
 
 
A beginaudvarok igazi értékét az adja, hogy noha az egyes házakat idővel átépítették, az udvarok szerkezete hűen megőrizte az egykori, közel ezeréves elrendezést. A beginaudvar fallal körülvett kis város a városon belül, amelynek utcácskái, terei, közei és zugai a középkor óta változatlan formában állnak.
 
 
 
 
 
Idős, hajlott hátú, nehezen járó begina.
 
 
 
 
13 Begina-udvart felvettek az Unesco világörökségi listára. Pl. Antwerpen, Mechelen, Gent,Oudenaarde, Brugge és Leuven épületegyüttesét, amelyek leginkább magukon viselik a rend építészeti stílusjegyeit: a szorosan egymás mellé épülő, egyszerű homlokzatú házakat.
 
 
 
 
A Begina-rendi kolostornegyedekben a nők puritán, mégis kedves sorházakban élnek, általában egyedül, vagy legfeljebb egy lakótársnőjükkel.
 
 
 
 
A rend tagjai egyfajta átmenetet képviseltek a világiak és a szerzetesek között. Az utóbbiaktól eltérően például nem tettek szegénységi, szüzességi vagy engedelmességi fogadalmat, nem vonultak vissza a világtól.
 
 
 
 
A rend menedéket jelentett azoknak a nőknek, akik nem tudtak, vagy nem akartak férjhez menni, ám a XIII-XIV. században elfogadott szokásoknak megfelelően egyedül sem élhettek.
 
 
 
 
A beginák lazább normarendszerük miatt bármikor visszatérhettek a világi életbe. Alamizsnát nem fogadtak el, hanem tanítással szereztek jövedelmet. A saját városrészükben kórházat, temetőt és templomot tartottak fent maguknak, és akadt beginázs, ahol sörfőzde is működött.
 
 
 
 
A park közepén áll az egyszerű homlokzatú,házak által körbevett templomuk. Naponta többször is tartanak misét: ezek nyitottak, bárki bemehet.
 
 
 
 
Szent város a polgári városon belül.
 
 
 
 
Nagyon köszönöm Pajorné Kiss Editnek az érdekes beszámolót!
 

🌎 Rilai kolostor a bolgár ortodoxok legszentebb helye

🌎 Remetelakok a Vértes fáinak ölelésében

🌎 Bazalttufába vájt barátlakások a Tihanyi-félszigeten

Tetszett a cikk? Megköszönöm, ha megosztod, lájkolod. ♥

Közel és távol Facebook oldal     Közel és távol csoport
   
Érdekel a nagyvilág? Szeretnél hasonló bejegyzéseket olvasni? Gyere és lájkold a Közel és távol Facebook oldalt     Bemutatnád merre jártál? Csatlakozz Közel és távol – utazást kedvelők Facebook csoportunkhoz.

Kommentek


Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be:

| Regisztráció


Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az NLCafé-ra!