Közel és távol

Ezeket a látnivalókat ne hagyd ki, ha Baján jársz

Bács-Kiskun megye második legnagyobb városa a Duna és a Sugovica holtág partján elterülő Baja. A város évszázadok óta a magyar, a német, a szerb és horvát nemzetiségek közös otthona. A híres bajai halászlé megkóstolása előtt vagy után érdemes felfedezni a város nevezetességeit.

A Sugovicára néző, reneszánsz, olasz stílusú Szentháromság téren áll a mai városháza, a hajdani barokk Grassalkovich-palota. A régi kastélyt Patanichich Gábor kalocsai érsek építtette, aki 1733-1745-ig volt Bács megye főispánja.

 


A Szentháromság tér közepén álló Szentháromság szobor Baja egyik legrégibb, XVIII. századi, késő barokk stílusú műemléke. A várost sújtó nagy pestisjárvány emlékére az 1750-es években állították.

 

 

A Duna Wellness Hotelt Deutsch Ignácz építtette 1860-70 között, részben szecessziós stílusban. A szobák egy részének ablakából, az étteremből és a teraszról csodálatos kilátás nyílik a hatalmas, négyzet alakú térre, amelyet Magyarország Szent Márk tereként emlegetnek, a klasszicista, reneszánsz, valamint romantikus stílusban készült épületei, illetve a szürke gránitkockákkal burkolt kövezete miatt.

 

 

A Türr István Múzeum Észak-Bácska, az egykori Bács-Bodrog vármegye északi részének tájmúzeuma.

 

 

Gyümölcsoltó Boldogasszony Görögkeleti Plébániatemplomot 1973-ban felújították, de liturgiát nem tartottak itt, így átmenetileg koncertteremként hasznosították. 2005-től újra a görögkatolikusok szakrális funkciót ellátó temploma.

 


A Városháza mögött áll a ferencesek (barátok) temploma, a Páduai Szent Antal Ferences Kolostortemplom, mely 1728-1756. között barokk stílusban épült, s 1780-ban átalakították. Mai arculatát 1928-29-ben kapta.

 

 

Baján a legrégebbi ismert barokk alkotás a templom külső, déli falfülkéjében Máter Dolorosa 1740-ben készült szoboralakja.

 

 

A Szent Péter és Szent Pál Plébániatemplomot, más néven Belvárosi templomot 1765-ben építették barokk stílusban. A Tóth Kálmán tér nyugati oldalán álló katolikus templomot Grassalkovich Antal, a város földesura építtette 1765-ben barokk stílusban, majd 1783-ban átalakították.

 

 

A Tóth Kálmán tér egy felújítást követően bővült egy csodálatos szökőkúttal és kedvelt találkozóhely lett.

 

 

A belváros szívében áll a bajai születésű költő és író, Tóth Kálmán (1831-1881) egész alakos bronz szobra, Bezerédy Gyula 1894-es alkotása.

 

 

A hajdani Vojnich-kúriában, az 1830 körül épült klasszicista stílusú műemléképületben kaptak méltó helyet az 1937-ben létrehozott Nagy István Képtár legszebb darabjai. A XX. századi modern magyar képzőművészet reprezentánsait felvonultató gyűjteményben külön egységet alkotnak az erdélyi születésű, Baján élt festőművész, Nagy István (1873-1937) alkotásai.
 
 
 
 
Az Árpád-kút a magyar Honfoglalás ezerszázadik, egyben Baja várossá nyilvánításának háromszázadik évfordulójára épült. A piac mellett emelték ezt a díszes kutat.
 
 
 

A Déri Frigyes által megálmodott, és adakozásából 1914-ben létrehozott Déri-kertben áll az I. világháború hőseinek 23 méter magas emlékműve.
 
 
 
A bajai származású, szülővárosába dúsgazdagon hazatérő selyemgyáros, műgyűjtő nevét viseli ez a szép sétakert.
 
 
 
 
A város jeles szülöttének, az első felelős magyar kormány hadügy-miniszterének, Mészáros Lázár honvédezredesnek lebontott szülőházának egykori kertjének helyén állított bronzszobra.
 
 
 
 
A Szent Miklós Görögkeleti Plébániatemplom mai késő barokk formája az 1779-ben történt átalakítás nyomait őrzi. Ikonoztáza és berendezése is késő barokk, a XVIII. század végéből valók. Ikonoztáz festményeit Arszenije Teodorovics 1792-ben készítette.
 
 
 
 
Az 1845-ben késő klasszicista stílusban épült volt Zsinagóga műemlék épületében kapott helyet az Ady Endre Városi Könyvtár  és Művelődési Központ.
 
 
  
 
Kálvária temető és kápolna mellett találjuk a neves, bajai születésű hadvezér, az első magyar hadügyminiszter, Mészáros Lázár sírját valamint az 1840-es tűzvész áldozatainak emlékművét. Itt nyugszik a bajai származású festőművész, Nagy István.
 
 
 
 

Az 1825-ben született Türr István 16 éves korától az osztrák megszállás alatt lévő Lombardiában szolgált, és – a magyar szabadságharc hatására – az olasz forradalom mellé állt. Emlékét hatalmas emlékmű őrzi.
 
 
 
 
A város egyik kedves jelképe a bajai születésű – szabólegényből lett világutazó – Jelky Andrásnak állít emléket.
 
 
 

Nagyon köszönöm a tartalmas beszámolót Pajorné Kiss Editnek!

 

Találtam egy videót is, amiben Dolhai Attila színművész konferálásával fedezhetjük fel Baja megújult belvárosát, pihenésre, sportolásra, kirándulásra alkalmas kínálatát.

 

 

További olvasnivalók hasonló témában: 

🌎 Magyar falu, ahol érzed, jó helyen vagy

🌎 Kis Nagy-Magyarország a déli határnál

🌎 Gótikus erődtemplom Dél-Alföldön: Óföldeák

🌎 Lombkorona sétány – nem csak kalandvágyóknak

🌎 Gyula sokkal több mint fürdőváros

🌎 Elbűvölő város a kanyargó Kurca partján

🌎 Az új kenyér ünnepén is őröl a szárazmalom Szarvason

🌎 Továbbra sem forog a szélmalom Dorozsmán

Tetszett a cikk? Megköszönöm, ha megosztod, lájkolod. ♥

Közel és távol Facebook oldal     Közel és távol csoport
   
Érdekel a nagyvilág? Szeretnél hasonló bejegyzéseket olvasni? Gyere és lájkold a Közel és távol Facebook oldalt     Bemutatnád merre jártál? Csatlakozz Közel és távol – utazást kedvelők Facebook csoportunkhoz.

Kommentek


Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be:

| Regisztráció


Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az NLCafé-ra!