Közel és távol

Zarándoklás a Magányos cédrus földjén

Az eredeti szakmája szerint gyógyszerész Csontváry Kosztka Tivadar jogot is tanult, maradandót még is a festészetben alkotott. A különc, magányos, sokat utazó művészt a kortársai nem értettek meg, és csak halála után ismerték fel tehetségét. Két híres festményét a libanoni cédrusligetben festette, ahol pár éve saját magam is megcsodálhattam az ihletet adó múzsáit.

 

 

Libanon szimbolikus növénye a libanoni cédrus, az ország zászlajában is megjelenik. Évszázadokkal ezelőtt az egész Libanoni-hegységet cédruserdők borították. A hajó és vasútépítések alapanyagaként kedvelt fából mára azonban már igen keveset találunk Libanonban.

Az utolsó fennmaradt cédrusliget az „Úr cédrusai” liget (Horsh Arz el-Rab) többezer éves fáival is csak töredéke már a régi, kiterjedt cédrus- erdősségnek. A megmaradt cédrusokat 1876-tól kőfallal kerítették be. A liget kiemelten védett terület, az Unesco Világörökség részét képezi. A legmagasabb fa meghaladja a 30 métert, a legnagyobb átmérőjű cédrus közel 14 méter.

 

Cédrus0005Cédrus0006Cédrus0017Cédrus0018Cédrus0019Cédrus0020Cédrus0021Cédrus0022Cédrus0023Cédrus0024Cédrus0025Cédrus0027
< >

 

Természeti szépségén túl a liget különlegessége nekünk magyaroknak, hogy Csontváry Kosztka Tivadar itt festette 1907-ben a Magányos cédrus és a Zarándoklás a cédrusokhoz című festményeit. Erre a tényre a bejáratnál magyar nyelvű tábla emlékeztet.  

 

 

Magányos cédrusként a liget egyik legendás fáját, Lamartine francia költő 1832-es látogatása alkalmából Lamartine fájának elnevezett cédrust festette meg Csontváry. A vastag törzsű, kiálló gyökerű fa 3 különálló ágat növesztett, melyek különböző nézőpontból más-más asszociációra adnak lehetőséget. Csontváry Önéletrajzában így ír a fáról: „a gondviselés nem pihent, megfestette velem a libanoni, öt-hatezer éves cédrusfát, melynek egyik ága kardot ránt s fenyegeti a világot.

 

 

 

Lamartine fája az 1960-as években kiszáradt. A XX. század végén Rudy Rahmen faragott emberi alakkal díszítette, azóta a halott Krisztus fájának nevezik.

 

Cédrus0009Cédrus0009_ujCédrus0010Cédrus0011Cédrus0013Cédrus0014
< >

További olvasnivalók hasonló témában: 

» Aleppó, ahogy már sosem látjuk

» Holdbéli tündérkémények Törökországban

» Mi lesz veled Palmüra?

» Azori-szigetek több száz éves fái

» A világ legősibb fái lélegzetelállító felvételeken

Tetszett a cikk? Megköszönöm, ha megosztod, lájkolod.  ♥

 

Közel és távol Facebook oldal     Közel és távol csoport
Közel és távol Facebook oldal    
Szeretnél hasonló bejegyzéseket olvasni? Gyere és lájkold a Közel és távol Facebook oldalt     Bemutatnád merre jártál? Csatlakozz Közel és távol – utazást kedvelők Facebook csoportunkhoz.

Kommentek


Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be:

| Regisztráció


Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az NLCafé-ra!