Közel és távol

Ide temették az üzbég diktátort: Shah-i-Zinda

Több napig tartó találgatás után hivatalosan is bejelentették, hogy meghalt az üzbég elnök, majd másnap több ezer gyászoló kiséretében el is temették szülővárosában Szamarkandban. A középkori Shah-i-Zinda nekropoliszba 1977 óta nem temettek senkit, vele most kivételt tettek. 

 

Sah-i-Zinda

Foto: AFP

A volt Szovjetunióhoz tartozó Üzbegisztán 1991. augusztus 31-én nyilvánította ki függetlenségét, államfője Iszlam Karimov lett. Karimov volt a jogelőd Üzbég SZSZK, a volt Szovjetunió tagállamának elnöke volt, elnökválasztáson a szavazók 86 százaléka megerősítette tisztségében. 25 éves diktátorsága alatt mindig újraválasztották, de a választások nem voltak demokratikusak. Munkássga alatt felszámolta az ellenzéket, betiltotta a politikai pártokat és a független tömegtájékoztatási eszközöket.

A vaskezű államfő augusztus 27-én kapott agyvérzést, amit augusztus 29-én jelentett be a lánya. Erős a gyanú, hogy már ekkor halott volt, a színjáték azért kellett, hogy felkészítsék a közvéleményt a halálhírre és lemeccseljék az utódlási harcot. Ezt erősíti az is, hogy szeptember 1-jén nagy erőkkel kitakarították szülővárosának, Szamarkandnak az utcáit, hogy felkészüljenek a temetésre. Másnap, pénteken hivatalosan is bejelentették, a 79 éves elnök állapota súlyosbodott és válságossá vált. Szombaton pedig  két tucat magas rangú külföldi küldöttség, – köztük volt a Dmitrij Medvegyev miniszterelnök vezette orosz delegáció – és több ezer üzbég kiséretében már el is temették.

A Shah-i-Zinda nekropolisz területén – ahol 1977 óta nem volt temetés – muzulmán gyászszertartással búcsúztatták. A környező utcákat rózsaszín rózsákkal díszítették, Karimov nyughelyét pedig fehér rózsákból kirakott szőnyeggel fedték. Az embereket csak kis csoportokban engedték a sírhelyre, fényképek és videofelvételek készítését a hatóságok megtiltották. A temetés napján a hatóságok lezárták a Szamarkand repülőterét, a belvárosba vezető utakat, a rendőrség és a különleges alakulatok által védett kordonokon csak a helybéli lakosok kelhettek át. 

 

Sah-i-Zinda1

Foto: AFP

 

Shah-i-Zinda, az évezredes nekropolisz

A hivatalosan kiadott fotók valójában nem a temetés helyszínén készültek. A felső fotó Szamarkand főterén, a híres Registan téren található 3 medresse (középkori iszlám iskola) közül az egyik, még pedig a híres középkori matematikus és csillagász nevét viselő Ulugh Beg medresse.

Szamarkand_056

Registan tér, balra az Ulugh Beg medresse

 

Szamarkand_177

Ulugh Beg medresse

A Shah-i-Zinda valójában nem egy nagymecset vagy egy mauzóleum, hanem egy komplexum a IX-XIV. századig és XIX. században épült  20 rituális épülettel.  Shah -i- Zinda jelentése: ” Az élő király “, ami egy legendára utal. Mohemed próféta unokatestvére, Kusam ibn Abbasz a 7. században  érkezett a városba, hogy hirdesse az iszlám hitet. A hittérítőt lefejeztek, majd Ő kezében a fejével elindult a Paradicsomba, ahol most is él. 

A Shah -i- Zinda legkorábbi épületeit a 11-12 században húzták fe, ezekből főleg alapok és sírkövek maradtak fenn. A ma látható épületek többségét a XIV-XV. században emelték. Felújításokat a XVI-XIX. évszázadokban hajtottak végre.

És akkor a Shah-i-Zinda komplesszum képekben

 

Szamarkand_517

 

Szamarkand_520

 

Szamarkand_523

 

Szamarkand_532

 

Szamarkand_538

 

Szamarkand_542

 

Szamarkand_547

 

Szamarkand_553

 

Szamarkand_554

 

Szamarkand_559

 

Szamarkand_562

 

Szamarkand_567

 

Szamarkand_575

 

Szamarkand_578

 

Szamarkand_582

 

Szamarkand_599

 

Turistaként én 2010-ben nem igen érzékeltem semmit az elnök zsarnokságából és diktatúrájából. Az üzbég emberek emberségéből, vendégszeretetéből, önzetlenségéből annál többet. Kényszerű okokból az egy hetes utazásom egy hónaposra sikeredett, így elég jól megismertem Szamarkand azon részeit is, amik egy átlagos turista előtt rejtve maradnak. Továbbmaradásom épp a Shah-i-Zindához kötődik, talán majd egyszer ezt a történetet is képes leszek megírni. Addig is hálás köszönetem Elenának, Irinának, Alexnek és minden melegszívű üzbég embernek! 

 

További olvasnivalók hasonló témában: 

» Üzbég kézművesség

» A legészakibb török zarándokhely: Gül Baba türbéje

Tetszett a cikk? Megköszönöm, ha megosztod, lájkolod.  ♥

 

Közel és távol Facebook oldal     Közel és távol csoport
Közel és távol Facebook oldal    
Szeretnél hasonló bejegyzéseket olvasni? Gyere és lájkold a Közel és távol Facebook oldalt     Bemutatnád merre jártál? Csatlakozz Közel és távol – utazást kedvelők Facebook csoportunkhoz.

Kommentek

(A komment nem tartalmazhat linket)
  1. Nagy Jucó says:

    Kedves Ilona!

    Köszönöm a hozzászólást. Javítottam az elírást.
    Üdvözlettel: Nagy Jucó

  2. Ilona Szabó says:

    A főtér neve Registan és nem Registran, ahogy kétszer is le lett írva a cikkben.


Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be:

| Regisztráció


Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az NLCafé-ra!