Közel és távol

Az új kenyér ünnepén is őröl a szárazmalom Szarvason

Az ország egyetlen, működőképes és eredeti helyén fennmaradt szárazmalma ma már múzeumként funkcionál. A szarvasi műemlék nemzetközi viszonylatban is különlegességnek számít, hiszen a igen kevés épen maradt szárazmalmot találunk a nagyvilágban. Augusztus 20-án őrlés közben is megtekinthető.

 

Szarvas_017

 

Eredete ókori, már a görögök és rómaiak használtak szamárral vagy öszvérrel hajtott malmokat, ezekről nemcsak leírás, hanem ábrázolások és tárgyi emlékek is fennmaradtak. Magyarországon a 15. századtól kezdve biztosan használták olyan helyeken (főleg az Alföldön), ahol vízimalmok építése nem volt lehetséges. Várak, várfallal kerített városok is építettek ilyeneket, ha más célból nem is, de akkor használták, amikor az ellenség ostroma alatt el voltak zárva a külvilágtól. Szamárral hajtott szárazmalmok a középkori kolostorok szokásos felszerelései közé tartoztak

A középkorban szárazmalomnak hívtak minden malmot, melyet emberi vagy állati erővel hajtottak, később már csak az állati erővel hajtottakat sorolták ide. Az 1863-as malomösszeírás szerint az országban 7966 szárazmalom működött – főleg a sík vidékeken-, de ez a szám 1894-re 2033-ra csökkent. A 19.század utolsó harmadában a szárazmalmokat előbb a szélmalmok, majd a fejlettebb gőzmalmok szorították ki. A 20. század közepét csak kevés szárazmalom élte meg. A rekonstruált vámosoroszi szárazmaloma szentendrei skanzenben tekinthető meg. A Szabolcs-SzatmárBereg megyében található tarpai járgányos szárazmalom szintén látogatható.

A szarvasi szárazmalom 1836-ban épült, a Bolza család készíttette szlavóniai ácsokkal, indiai rendszer szerint. A zsindellyel fedett épület malomházból és két óriási keringősátorból állt, amelyekben két-három ló vontatta körbe a nagy kereket. Ma már csak az egyik kerengősátor látható. A kerengő talpába 420 akácfog ékelődik be, mely forgatja az orsókat, azok pedig a malomköveket. A vályogfalú malomházban van a kőpad, ezeken helyezkedik el a két kőpár, ami az őrlést végzi.

A XIX. század végéig gabona- és takarmánymagvakat őröltek itt, majd a gőzmalmok elterjedése után köleshántoló malommá alakították át. A rizstermelés elterjedéséig a malomnak jelentős szerepe volt a helyi és környékbeli lakosság köleskásával való ellátásában. Innen ered a szarvasiak körében ismert kásamalom név is. 1883-1968 között a szarvasi Tomka család tulajdona volt. 1962-ig működött, az ország utolsó szárazmalmaként. 1968-ban az állam megvásárolta, majd 1972-73-ban restaurálták. Azóta múzeumként funkcionál. Havonta bemutató őrléseket tartanak, az új kenyér ünnepén ünnepi őrlésre várják a látogatókat.

 

Szarvas_006

 

Szarvas_007

 

Szarvas_008

 

Szarvas_009

 

Szarvas_010

 

Szarvas_011

 

Szarvas_012

 

Szarvas_013

 

Szarvas_014

 

Szarvas_015

 

Szarvas_016

 

Nézd meg az őrlést videón is:

 

 

További információ a szarvasi szárazmalom honlapján:

http://www.szarazmalom.hu/index.php/rendezvenyek/szarazmalom/bemutatoorlesek-a-szarazmalomban

 

További olvasnivalók hasonló témában: 

» Csöppnyi varázslat: Mini Magyarország Makettpark Szarvason

» Pepi kert, avagy a Szarvasi Arborétum

 

Tetszett a cikk? Megköszönöm, ha megosztod, lájkolod.  ♥

 

Közel és távol Facebook oldal     Közel és távol csoport
Közel és távol Facebook oldal    
Szeretnél hasonló bejegyzéseket olvasni? Gyere és lájkold a Közel és távol Facebook oldalt     Bemutatnád merre jártál? Csatlakozz Közel és távol – utazást kedvelők Facebook csoportunkhoz.

Kommentek


Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be:

| Regisztráció


Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az NLCafé-ra!