Közel és távol

Húsvéti jelképek nyomában

Ahány ház, annyi szokás a húsvét ünneplésében is. A közös gyökerek ellenére még hazánkon belül is eltérőek a szokások, a hagyományok. Nem kell messzire utazni ahhoz sem, hogy a nyuszi helyett más állatka legyen a tojásfelelős.

 

easter-318936_1280

 

A Húsvétot a keresztények világ minden pontján ünnepelik. Európa déli országaiban, így Szicíliában is hatalmas népünnepélyt rendeznek a tavasz tiszteletére. Finnországban azonban húsvéti boszorkányokkal riogatják a gyerekeket. Hazánkban a húsvét főbb jelképei: a barka (amit húsvét előtt egy héttel, virágvasárnapon megszentelnek), nyuszi, csirkék és bárányok, sonka, tojás, no meg a locsolkodás.

 

Miért locsolkodunk?

A locsolkodás tipikus magyar hagyomány, bár Szlovákiában, Csehországban és Lengyelországban is ismert. Magyarországon már a XVI. századból is találunk írásos emlékeket a locsolkodásra. Húsvét hétfőn a fiúk, férfiak vízzel, újabb szokás szerint illatos kölnivel locsolják meg az ismerős lányokat, asszonyokat, hogy azok mindig frissek, üdék maradjanak. A locsolkodás másik célja a termékenység biztosítása. Észak- és Nyugat-Magyarország egyes falvaiban locsolás helyett a vesszőzés dívik. Mindkét szokás az ősi termékenységvarázsló rítusokból ered. Húsvét hétfőt vízbevető, vízbehányó hétfőnek is nevezték. Még a XX. század közepén is elterjedt volt a vödörnyi vízzel való locsolás. A tanyákon, falusi helyeken pedig az itatóvályúba dobták az ünneplőbe öltözött lányokat. A városokban, illetve napjainkban szinte mindenhol a locsolás finomabb formája terjedt el. A vödröket, szódás szifonokat felváltotta az illatos parfüm vagy kölnivíz. A locsoláshoz illik locsoló verset is mondani, a lánytól kapott hímes tojás reményében. Locsolási szokásairól legismertebb magyar falu az Unesco Világörökségi listáján is szereplő Hollókő, ahol népviseletbe öltözött férfiak vödörből zúdítják a vizet a menekülni próbáló, szintén hagyományos öltözetet viselő lányokra. 
 
 
Húsvéti_locsolkodás
 

Mit jelképez a tojás? 

A tojás ősidők óta az örök megújulás, az elpusztíthatatlan élet szimbóluma. A görög-római mitológia szerint a tojásból istenek születnek. A finnek nemzeti eposza, a Kalevala úgy tartja, tojásból lett az egész világ. A régi hiedelmek tehát a tojást az élet jelképének tartották. Nem csoda hát, hogy tavasszal, a természet újjászületésekor különös jelentőséget kap a húsvéti tojás. A tojás szimbólumának is van keresztény magyarázata is. A tojásból kikelő madár Jézus újjászületését jelképezi. Feltámadáskor Jézus úgy törte fel a sziklasírt, mint a kifejlődött madár az őt fogva tartó tojáshéjat. Egy legenda szerint amikor Jézus a keresztfán függött, egy asszony egy nagy kosár tojással állt meg előtte imádkozni. Jézus lecsöppenő vére pirosra festette a tojásokat. A piros szín nemcsak a vért, az életet is jelképezi. A piros tojás egyben szerelmi ajándék, szerelmi jelkép is húsvétkor. 

A piros tojás ajándékozása nagyon régen a keresztszülők kötelessége volt, hogy emlékeztessék vele keresztgyereküket a megváltás örömére. A húsvéti misén megszentelt tojást szoktak ajándékozni, hogy megvédjen a bajtól, a betegségektől és boldogságot vigyen a házba. A tojások díszítésnek nagy hagyománya van hazánkban, sőt már a honfoglalás előtti korból származó sírokban is találtak festett, karcolt tojást.
 
A legegyszerűbb díszítési mód a festés. Őseink még természetes anyagokkal, pl. vöröshagyma héjjal festették a tojásokat, falevelekkel, növényi részekkel vittek fel mintát a tojásokra. Karcolásos technikánál a tojásokat egyszínűre színezik, majd egy tű vagy egyéb hegyes eszköz segítségével a tojások héjára karcolják a kívánt mintázatot. Kedvelt mintázatok a hullám vonalak, cikk-cakk vonalak, karikák, szívecskék, levélminták, de jól mutatnak a geometriai alakzatok is. Az írókázós technikánál a festetlen tojások felületére hegyes toll, az úgynevezett íróka és olvasztott viasz segítségével mintákat rajzolnak. Majd a megírt tojásokat hideg festékbe mártják. A festést követően a tojásokról gyertya lángjának segítségével olvasztják le a viaszt. Nagyon mutatós a kovácsoltvas vagy más, lágyabb fémekkel ellátott patkolt tojás. A csipkézett tojásnál a mesterek a tojásra rajzolják a formákat, majd kis fúró segítségével elkészítik a csipkézést, végül még gyönggyel és hímzéssel is díszítik a tojásokat. 

 
húsvéti patkolt tojások

Húsvéti patkolt tojások

  

Miért a nyuszi hozza a  tojásokat?

Egyértelmű, biztos magyarázat nem adható a kérdésre. A néprajztudósok szerint a húsvéti nyuszi egy véletlen félreértés következtében vált tojáshozó állattá. Németország egyes részein húsvétkor gyöngytyúkkal és annak tojásával ajándékozták meg egymást az emberek, illetve ezeket be kellett szolgáltatni a földesúrnak. Egyes földesurak a gyöngytyúkok helyett nyúlra tartottak igényt. A két állat neve nagyon hasonló. A gyöngytyúkot, aminek a neve Haselhuhn, röviden csak Hasel hívják, a nyúl pedig Hase. A németek szerint ennek az egybetűs különbségnek köszönhetően tojja a húsvéti tojást a nyuszi.

Másik változat szerint pedig Ostara istennőhöz, a túlvilág és a termékenység istennőjéhez főződő legenda a nyuszi tojáshozó szerepének alapja. A pogányok Ostara-t köszöntötték a tavaszi napéjegyenlőség napján, a tavasz újjáéledésekor. A szaporaságáról ismert nyúl is a termékenység jelképe volt, ezért Ostarát gyakran nyúl fejjel ábrázolták. Az istennő másik ábrázolási formája a tavaszhoz köthető. Sokszor fején tavaszi virágokból font koszorúval, kezében az újjászületést jelképező tojással, körülötte madarakkal és nyulakkal festették le. Egy monda szerint az istennő a gyerekek kedvébe szeretett volna járni a tavaszünnepen, ezért a kedvenc nyulát madárrá változtatta. A madár által tojt színes tojásokat, a gyerekeknek ajándékozta.

Az amerikaiaknak is van viszont egy saját teóriájuk. Szerintük a tojást tojó nyúl ötlete náluk született meg az 1700-as években, amikor a pennsylvaniai holland telepesek az Osterhase vagy Oschter Haws (azaz a húsvéti nyúl) eljöveteléről meséltek a gyerekeiknek.

A Fehér Ház kertjében  1878 óta minden húsvét hétfőn megrendezik az amerikai gyerekek és szülők körében népszerű tojásgörgetést és tojásvadászatot. Az ingyenjegyekért mindig hatalmas a sorban állás. Kicsik és nagyok egyaránt nagy becsben tartják a híres emberek által dedikált, a kertben elrejtett fatojásokat, a legértékesebb kincsnek az elnök és a First Lady által dedikált tojás számít.

nyuszi
 
 
Annak ellenére, hogy még Európában sem mindenütt a nyuszi hozza a színes tojásokat, a tapsifüles népszerűsége vitathatatlan, az ünnephez kapcsolódó ábrázolásokon szinte mindenhol megjelenik. A német nyelvterület egyes vidékein a róka, Svájcban a kakukk, Thüringiában a gólya, Csehországban néhol a pacsirta a tojásfelelős. A magyar falvak egy részében is csak a két világháború között vált az ünnep részévé a nyuszi. Tojáshozó lehet a harang is, amely Rómából hazafelé tartva szórja a tojásokat a kertekbe és az ablakpárkányokra.

 

Tetszett a cikk? Megköszönöm, ha megosztod, lájkolod.  

Szeretnél hasonló bejegyzéseket olvasni? Gyere és lájkold a Közel és távol Facebook oldalt.

Tetszett a cikk? Megköszönöm, ha megosztod, lájkolod. ♥

Közel és távol Facebook oldal     Közel és távol csoport
   
Érdekel a nagyvilág? Szeretnél hasonló bejegyzéseket olvasni? Gyere és lájkold a Közel és távol Facebook oldalt     Bemutatnád merre jártál? Csatlakozz Közel és távol – utazást kedvelők Facebook csoportunkhoz.

Kommentek


Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be:

| Regisztráció


Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az NLCafé-ra!