Közel és távol

Legészakibb török zarándokhely: Gül Baba türbéje

A tüneményes Gül Baba utcán tett időutazás méltó jutalma, hogy feljutunk  Gül Baba, a Rózsák Atyja sírhelyéhez. De ki is volt ez a Gül Baba, akiről annyi legenda szól, akinek történetéről filmet is forgattak és akinek neve ennyi éven át is fennmaradt. Talán a legismertebb török, akinek nevéhez csak pozitív gondolatok, érzelmek fűződnek. Sírhelye évtizedek távlatában is az iszlám vallásúak zarándokhelye, török turisták kedvelt célpontja. Nevéhez hozzátársul a rózsa is, ennek ellenére a Türbe kertjében csak ezt az egyetlen rózsát találtam.  

Gül_015   A türbe török sírbolt, mauzóleum, amit szultánoknak, magas rangú katonatiszteknek, vallási vezetőknek állítottak. A XI. században épített  első türbék torony alakúak voltak, akár a 60 méter magasságot is elérték. A XII. században kezdtek el sokszög alakú, alacsonyabb türbéket állítani.  Gül Baba türbéje mellett Pécsett a Rókus-domb déli lejtőjén, az egykori török temetőben találkozhatunk még török sírhellyel. Idrisz Baba személyéről keveset tudunk, de sírhelye szintén zarándokhely.  

Gül Baba türbéje

Gül Baba türbéje

  Gül Baba ( jelentése Rózsa Apó) történetéhez a török időkig, az 1526-os Mohácsi csata vesztésig kell visszanyúlni. I. Szulejmán szultán csapataival már 1526-ban és 1529-ben is bevonult Budára,  de csak Szapolyai János halála után, 1541. augusztus 29-én, a Mohácsi csata 15. évfordulóján foglalta el a területet. A szultán a bektasi rend szerzeteseit, a derviseket bízta meg egy iszlám vallási központ létrehozásával.  A dervisek vezetője a jámborságáról, verseiről és természet imádatáról ismert Gül Baba volt, aki a turbánján mindig viselt egy szál rózsát. Nevét a rendtársaitól kapta tiszteletük és nagyrabecsülésük jeleként.   Gül_007   Pár hónapos budai tartózkodása ellenére vagy épp ezért igen sok legenda fűződik Gül Babához. A legszebb talán a halála körüli mítosz.  A dzsámivá alakított budavári Mátyás templomban épp Buda elfoglalásának hálaadó istentisztelete közben 1541. szeptember 2-án szenderült örök nyugalomba. Temetésén I. Szulejmán szultán is beállt a koporsó vivők közé.   Gül_011   A dervis sírja fölé a türbét (sírkamra) 1543 és 1548 között a 3. budai pasa,  Mehmed Jahjapasazáde építtette. A nyolcszögletű, félgömbkupolás építmény a közel 500 év alatt épen maradt. Bejárata a keleti oldalon található, a türbére csak egyetlen ablakot helyeztek el.  A XVI. században kolostort is építettek a türbe mellé. Buda visszafoglalása után 1690-ben a jezsuiták keresztény kápolnává alakították, ebben az időben a türbe díszes berendezése elkallódott. A rend feloszlatása után magánház volt. 1822-től azonban újra zarándokhelyként tudósítanak róla, 1855-ben a török kormány felújíttatta. Ma látható alakja 1962-ben alakult ki.  A türbe közepén áll a  jelképes fakoporsó, a dervis csontjai már nincsenek itt. A Korán idézetekkel kivarrott zöld lepel 1912-ben került ide.   Gül_010   Gül Baba rózsáiról  Zenthe Ferenc (Gábor diák), Kőmíves Sándor (Gül baba) főszereplésével 1955-ben  film is készült Gábor diák címmel.   Gül_014   Gül Babáról egy nemesített rózsafajtát is elneveztek, ami a Budatétényi Rozariumban megtekinthető.  

A baloldali rózsa neve: Gül Baba rózsája

A baloldali rózsa neve: Gül Baba rózsája

  Gül Babáról nevezték el a tüneményes Gül Baba utcát és a Rózsadomb nevet is az Ő rózsa kultuszának köszönhetjük.  

A tüneményes Gül Baba utca látképe a Türbétől

A tüneményes Gül Baba utca látképe a Türbétől

  Amikor ott jártam belépő díjat sem szedtek, bár az is igaz. hogy a türbe belsejébe még bekukkantani sem lehetett. Lehet, hogy azóta változott a helyzet. Minden esetre egy kívülről szemlélődést is megér különösen a Gül Baba utcát is beiktatva.   Gül_013   Jó felfedezést kívánok akár közel, akár távol!

Tetszett a cikk? Megköszönöm, ha megosztod, lájkolod. ♥

Közel és távol Facebook oldal     Közel és távol csoport
   
Érdekel a nagyvilág? Szeretnél hasonló bejegyzéseket olvasni? Gyere és lájkold a Közel és távol Facebook oldalt     Bemutatnád merre jártál? Csatlakozz Közel és távol – utazást kedvelők Facebook csoportunkhoz.

Kommentek


Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be:

| Regisztráció


Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az NLCafé-ra!